Ditrói Mór a naturalista es realista színjátszás magyar meghonositójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős. Olyan színházvezető volt, aki úgy tudott előremutató minőséget képviselni a színpadon, hogy közben nem vesztett, hanem nyert közönséget; a magyar színházművészet egészét érintő színházi újításai es megőrzései széles tömegeknek játszó színházakban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban és a budapesti Vígszínházban artikulálódtak. Ditrói színházi játékstílust befolyásoló hatása és egész színházi működése különösen érvényes és kihagyhatatlan viszonyítási pont a magyar színháztörténetet kutatók és olvasók számára. A könyv időrendben haladva, Ditrói Mór ránk maradt emlékiratait sorvezetőül használva, annak egyfajta szoros olvasásával, kommentálásával és az olvasásból kibomló, önálló esszéken keresztül meséli el a Ditrói-történetet. Szívből remélem, hogy e könyv által egy kivételes és elhivatott művészember avatódik az olvasó közelebbi ismerősévé. Fesztbaum Béla

256 oldal

2990 Ft

Ebben az új könyvében Lengyel György folytatja a magyar színházművészet jeles szereplőinek bemutatását, azoknak a kiválóságoknak pályafutását, munkásságát, akik megújították, megalapozták, tehetségük révén sikerre vitték hazai színjátszásunk ügyét a XX. század kezdeti évtizedeitől napjainkig. Hevesi Sándor törekvései az első világháború utáni években egy elavult felfogással szemben, ha akadozva is, de végül eredményre jutva a Nemzeti Színház korszerűsítésében, Németh Antal évekkel későbbi rendezői, igazgatói működése az ország első színháza élén, az ötvenes, hatvanas években pedig Gellért Endre ugyancsak a Nemzetiben megszenvedett kálváriája, tragikus sorsa nem csupán e kiemelkedő tehetségű rendezők alapos ismertekkel megrajzolt portréi, de miként e könyvben található többi kortárs megjelenítése is, a regény izgalmával olvasható írások. Az az empátia, amivel a szerző megközelíti Horvai István múltbéli politikai szereplésével együtt rendezői érdemeit, Hubay Miklós zsenialitását és ugyanakkor a hazai színházakban szerzői megpróbáltatásait, a feledhetetlen Márkus László színészi habitusát, Pártos Gézának, a Madách Színházban, majd Angliában és Izraelben megélt rendezői hányattatását, a szép Tolnay Klári színésznőségét, a nagyszerű barát és kolléga Vámos László különleges tehetségét, az együttműködést Németh Lászlóval, ahogy megemlékezik a sokra hivatott Makai Péterről, vagy ahogy elmeséli kapcsolatát a kor egyik legnagyobb tehetségével, egykoron Móricz Zsigmond kedvelt színésznőjével, Somogyi Erzsivel, Bogyóval, olyan magával ragadó, annyira lebilincselő, hogy illik rá a mondás: ezt a könyvet nem lehet letenni. Lengyel leírja látogatásait a színésznőnél, a magányos, elvonult asszonynál, aki szűk kis lakásában tüskésen ellenkezik, majd végül mégis elvállalja a Múlt nyáron hirtelen című Tennessee Williams darab főszerepét. Aztán még egy rádió szerepet is, de többet nem. A nagyszerű művésznő politikai meghurcolása, félreállítása egyike az ötvenes, hatvanas években oly sok színházi embert ért megpróbáltatásnak, amibe némelyek bele is haltak. Ez a megrázó történet, akár más részletek is jelentik azokat a szépirodalmi erényeket, amelyek a lenyűgözően bőséges ismeretanyaggal együtt érdekfeszítő olvasmánnyá teszik a könyvet. Tanulságos pályák, a XX. századi Magyarország színházművészetének képe bontakozik ki a Kortársuk voltam lapjain, mert Lengyel György nem csak pályatárs, de sorstársként tanú is ebben a világban.
Szakonyi Károly

280 oldal

3500 Ft

Nyugtalanító rejtély, amely a mai napig zavarba hoz bennünket. Évezredek óta közös emberi tapasztalatunk része. Egyszerre ragad el és riaszt meg: alig van ember, aki immunis lenne rémképeire. Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba, de közben arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmak határait. Az őrület túlmutat az orvoslás hatáskörén: bármennyire is szeretné a pszichiátria - és azok, akik mentális rendellenességben szenvednek -, hogy ne így legyen, az őrület rejtély marad. Olyan rejtély, amelyet láthatóan nem tudunk megoldani, pusztításának mértékét legfeljebb csökkenteni tudjuk. E könyvből, vagyis az őrület kultúrtörténetéből kiderül, hogy megnyilvánulásait és következményeit mélyen áthatja az a társadalmi kontextus, amelynek keretein belül az irracionalitás a felszínre tör. A kontextus a legfontosabb: a jelen elfogultságain túl sehol nem találunk olyan archimédeszi pontot, ahonnan semlegesen és pártatlanul tanulmányozhatnánk eddigi történetét, azaz ilyesmibe fogni istenkísértés. Andrew Scull szociológus, kultúrtörténész, egyetemi tanár mégis megkísérli a lehetetlent, és egy nagyszabású, tudományos igényű munkában kalauzol el minket abba a világba, ahová egyedül nem mernénk belépni.

556 oldal

5990 Ft

Ebben a könyvben - az olvasó és a fordító szerencséjére - egyetlen képlettel sem találkozhatunk. Ellenkezőleg, jószerivel egy olyan sora sincs, amelyet a gazdaság, a jólét és az egészség kérdései iránt érdeklődő laikus ne érthetne meg könnyedén. Ez a közérthetőség a könyv egyik nagy erénye. A másik a józan és tárgyilagos érvelés. Nagyon könnyű elragadtatni magunkat, ha olyan kényes kérdésekkel foglalkozunk, mint az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek a gazdagság és az egészség területén. Deaton adatokat, érveket és történelmi perspektívát mutat be, amelyek segítségével láthatjuk, hogy a világ mára milyen nagy előrehaladást ért el, de azt is, hogy még sok a teendő, és az utat mennyi kockázat övezi.
Meggyőzően érvel amellett, hogy a haladás szükségképpen együtt jár az egyenlőtlenségekkel, de megvan a veszélye annak is, hogy a szerencsés elöl haladók ,,felhúzzák maguk mögött a létrát", megnehezítik a kevésbé szerencsések számára a felzárkózást. Bemutatja, hogy a jólét összetett fogalom: beleértjük a jövedelmet, a leélt évek számát, az egészséget, a képzettséget, de a lehetőséget is a sorsunk irányítására. Ezek mind fontosak, ám mivel erőforrásaink minden adott pillanatban szűkösek, időről időre döntenünk kell, hogy kiknek juttatunk többet, szükségképpen a többiek kárára. Ezt a választópolgárok demokratikus vita keretében döntik el, amihez információra, tudásra van szükségük. A könyv ezt az információt és tudást biztosítja az olvasó számára.
Felcsuti Péter


Sir Angus Stewart Deaton 1945-ben született Edinburghben. Az amerikai Princeton egyetem közgazdász professzora, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje 2015-ben. Szakterülete a jóléti közgazdaságtan. Az általa kifejlesztett bonyolult ökonometriai modelleket és egyenleteket az elméleti közgazdaságtan éppúgy használja, mint a gyakorlati gazdaság- illetve szociálpolitika.

416 oldal

3990 Ft

Milyen volt az ember élete a Földön olyan korokban, amikor lényegesen hidegebb, illetve jóval melegebb volt, mint napjainkban? Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését? Hogyan hatottak a klímaváltozások eleink életmódjára és a kultúrára? Könyvünk szerzője, Wolfgang Behringer, a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora lebilincselő időutazásra viszi olvasóját, amelynek során bemutatja az elmúlt korokban történt klímaváltozásokat és azok kulturális következményeit.
A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz is, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással.

344 oldal

4500 Ft

Közel 700 magyar sportoló életrajzát tartalmazza ez a kötet. Olyanokét, akik a nyári és téli olimpiai játékokon a dobogóra állhattak, így szerezve dicsőséget Magyarországnak. Balczó András, Csák Ibolya, Csík Ferenc, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Földi Imre, Gerevich Aladár, Hajós Alfréd, Hegedűs Csaba, Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Kőbán Rita, Magyar Zoltán, Németh Miklós, Papp László, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Szilágyi Áron, Zsivotzky Gyula... hogy csak néhányukat említsük a Magyar olimpiai lexikon pazar névsorából, de a felsorolást még hosszasan folytathatnánk. Csodálatos eredményeket értek el ők: hiszen általános a vélemény, hogy az olimpia valami egészen különleges ünnep egy-egy versenyző életében, és itt helytállni mindig is rendkívüli dolognak számít. Ötkarikás játékokat ugyanis csak négyévenként rendeznek, és ilyenkor az egész világ a sportolókra figyel, akik évekig készülnek erre a mindenkit foglalkoztató eseményre.
A szerző, Rózsaligeti László, akinek már több sporttal foglalkozó könyve jelent meg (Magyarok az olimpián 1. 1896-1936; A Budapesti (Budai) Torna Egylet 125 éves története 1869-1994; A Fradi piros-fehérben; A futball aranykora; A Nagy Honvéd stb.), impozáns Magyar olimpiai lexikonának immáron ötödik, bővített és átdolgozott kiadásában az első újkori, Athénban 1896-ban rendezett olimpiától egészen a 2016-os riói játékokig veszi sorra az arany-, ezüst- és bronzérmes magyar helyezetteket. Részletesen ismerteti sportpályafutásukat, és az olimpiai szereplésükön kívül kitér legfontosabb eredményeikre is. Ezenkívül aprólékosan foglalkozik a sporton kívüli tevékenységükkel is, gyermekkoruktól elbeszélve élettörténetüket.
A címszavakat az olimpiák érmes helyezetteinek jegyzéke, éremtáblázatok, illetve
az egyes ötkarikás játékok tömör, olvasmányos jellemzése egészíti ki.

464 oldal

4990 Ft

Az elmúlt négy évtized híreiben gyakran főszereplő politikusokról és bankárokról hol mulatságosan gonoszkodó, hol hideglelősen igazságos beszámolókat írt Lipovecz Iván. Mind bonni tudósítói, mind HVG főszerkesztői minőségében páratlan személyes tapasztalatokra tett szert, hőseinek káderlapját behatóan, egészen az apró részletekig ismeri. Történt ebben a kaotikus nagyvilágban és összevissza Magyarországon ez idő alatt sok minden, és beláthatjuk: semmi sem úgy volt, ahogy mondták és ahogy sejtettük a nagy átmenet alatt, amelynek még ma is a részesei vagyunk. A világpolitikai szereplőkről és a magyar vezetőkről szóló esszéket Helmut Schmidttől Alan Greenspanig, Kádár Jánostól Orbán Istvánig, Orbán Viktorig és Gyurcsány Ferencig egyenként és figyelmesen érdemes olvasni, mert tartalmasak és tömények, közgazdasági és politológiai tudásunkat fejlesztik, és ami a legfontosabb: tárgyilagosságra nevelnek. Spiró György

224 oldal

2990 Ft

Nyáry Krisztián: Festői szerelmek Így szerettek ők - mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei töretlen sikernek örvendenek. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyvekben bemutatott példaértékű életek után a szerző ismét a szerelemről, annak nemcsak sors- és személyiségformáló, hanem életpályákat, alkotói korszakokat meghatározó erejéről ír. Ezúttal azonban a képzőművészeté a főszerep: hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Mennyi féle szerelem létezik? Hogyan állít annak emléket egy festő? Megörökíti-e egyáltalán? Még pontosabban tehát: Hogy szerettek ők? Czóbel Béla csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek. Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, köztük második feleségét, első felesége és két másik nő a környezetében pedig gyanús körülmények között lett öngyilkos. Rippl-Rónai József 37 évvel fiatalabb modellje, Bányai Zorka egyben a festő utolsó szerelme is volt. Amrita Sher-Gil indiai-magyar festőnő halála után nem tudták eldönteni, hogy egy véletlen mérgezés vezetett-e a halálához, vagy féltékeny férje ölte meg. Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Mednyánszky László hosszú évekig minden naplóbejegyzését halott szerelmének, a paraszti sorból származó Kurdi Bálintnak ajánlotta. Lotz Károly nevelt lányába volt szerelmes, róla festette híres aktképeit. Berény Róbert zeneművész felesége, a Csellózó nő modellje a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszerét. Zichy Mihály Magyarországon hagyta családját és orosz feleségét, miközben ő tanítványából lett szeretőjével Európában utazgatott. Egry József katonakórházi ápolónője elhagyta ezredes férjét, hogy hozzámehessen a közkatonaként szolgáló, szegény, tüdőbeteg festőhöz. Szinyei Merse Pált gyermekeik halála után elhagyta felesége, a Lilaruhás nő modellje. Vajda Júlia férje, Vajda Lajos halála után újra férjhez ment, de egész életében első férjébe volt szerelmes. Márffy Ödön mindenki meglepetésére vette el feleségül Ady Csinszkáját, Boncza Bertát.

248 oldal

5490 Ft

A tenisz életkortól függetlenül milliók kedvenc játéka szerte a világon. Az élversenyzők felkészítésében rendkívül fontos a sport hátterében található tudományos eredmények ismerete, de ugyanebből az amatőrök is profitálhatnak, hogy a játékban még nagyobb örömük teljen. Könyvünk egyedülálló módszerekkel tanulmányozza a sportágat, világhírű szaktekintélyek bevonásával keres választ tudományos és népszerű szempontokból egyaránt izgalmas és fontos kérdésekre, mint például: Használ a tudásunknak, ha részeire bontunk egy-egy készséget? Elemekre bontva gyakoroljam az ütésfajtákat? Hogyan segíti a láb az ütés hatékonyságát? Hogyan lesz a lábamtól erősebb az ütésem? Mennyi időbe telik a profivá válás? Mennyi idő alatt jutok be az első százba? Milyen szerepet játszik a pszichológia a teljesítményben? Erősnek kell lennem lélekben, ha teniszezem? Milyen sebességek elérésére képes egy teniszező? Milyen gyorsan tudok a pályán mozogni? Jobban gyorsulok, ha alacsonyan van a súlypontom? Hogyan növelhetem a gyorsaságomat a pályán? Milyen energiaforrások fokozzák leginkább a teljesítményt? Mit egyek mérkőzés előtt, alatt és után? Mit jelent a kinetikai lánc szakadása? Milyen mozdulat okoz sérülést? Hogyan befolyásolja a pályaborítás a labda pattanását? Valóban lassabbak a salakpályák a kemény pályáknál?

192 oldal

7990 Ft

A 60-as években szinte minden este ott ült a Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége; a budapesti hangverseny látogató közönség jól ismerte őket, legalábbis látásból, mert a szerényen, feltűnés nélkül öltözködő házaspár egyébként nem közeledett senkihez, és nem beszélgetett senkivel sem a szünetekben, aminthogy nem is igen tudta róluk senki sem, hogy kik lehetnek. A mindenkinél szinte egy fejjel magasabb, keskeny arcú, lobogó hajú ősz férfivel, akin jól látszott, hogy alighanem külföldi, a Rákóczi úti járókelők is sűrűn összefuthattak, hiszen naponta végigsétált az Astoria-sarok és az Uránia mozi közötti szakaszon, mivel angol anyanyelvűként, ott dolgozott a New Hungarian Quarterly szerkesztőségében, mint lektor. De azon kívül, hogy amerikai, sokkal többet magyar ismerőseinek többsége sem tudott róla - nem úgy a magyar titkosrendőrség, mely holtáig rajta tartotta a szemét. Nem hiába. Noel Field kanyargós pályafutása az amerikai külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be, míg a harmincas évek közepén kvéker neveltetéséből fakadó naiv, világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy ,,meg nem tért", és titokban hithű kommunistává nem lett - Sztálinnak lelkes, odaadó híve, majd végül a szovjet hírszerzés beszervezett kémje. Attól fogva, a titkos nemzetközi kommunista mozgalom katonájaként már csak a vakhit vezérelte: végrehajtott bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Közben egyszerre volt pártkatona, és idealista emberbarát: egy segélyszervezet vezetőjeként embereket mentett a spanyol polgárháborúban, és aztán a világháború alatt is, Svájcban, de mivel némileg képlékeny volt a lelkiismerete, megbízatásához híven, főleg csak kommunistákat, hogy pártfogoltjai a háború után majd segítsenek hazájukban hatalomra juttatni a kommunizmust, és ennek során sok későbbi kelet-európai vezetőt személyesen is megismert. Sztálin mélységes gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-ben koncepciós perek sorozatát rendezték a ,,béketáborban", ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok, az amerikai Noel Field pedig - a régi, megbízható szovjet ügynök, a hű kommunista, Sztálin rajongója, aki oly sokakat ismert a vádlottak közül - a vád legalkalmasabb koronatanúja. Fieldet az NKVD Prágába csalta, és elraboltatta, majd átadta az ÁVO-nak, mert a Rajk-per előkészítésében is nagy szükség volt rá. Fieldet természetesen megkínozták, és ő - akarva-akaratlanul - ezt a feladatát is teljesítette: vallomása az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. De ezután sem engedték ki a börtönből, ahol elfeledetten tengette életét még évekig - szabadulásához előbb meg kellett halnia Sztálinnak, akit Field a börtönben is megsiratott, amikor megtudta a hírt. Mert Field nem tört meg - amikor végül is 1954-ben kilépett a Fő utcai börtön kapuján, ugyanolyan meggyőződéses kommunista volt, mint amikor letartóztatták. Semmilyen ténytől sem hagyta magát megrendíteni, és fogláraira is elvtársaiként tekintett. Meg is lett a jutalma: kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság ,,az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként" búcsúztatta. Field, aki ifjú korában világmegváltónak készült, majd szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, a hitében mindenre mentséget találó ,,ártatlan szörnyeteg", legalábbis különös ember volt, akinek a sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a XX. század titkos története iránt érdeklődő olvasónak, Kati Marton pedig a legapróbb részletekig végignyomozva tekervényes életpályáját, válaszokat is kínál a mindenkiben felmerülő kérdésekre. KATI MARTON magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott, a ,,Titkos hatalom" című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve a magyarul is megjelent Wallenberg-életrajz volt, de ,,Egy amerikai asszony" című regényével szépíróként is bemutatkozott már. Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSz szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig ő volt az ,,Extremely Hungary - Csordultig magyar" címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Tagja a Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriumának. Kati Marton magyarul megjelent művei a Corvina kiadásában: Kilenc magyar - aki világgá ment és megváltoztatta a világot (2008) Titkos hatalom - avagy amikor az elnök felesége beleszól a történelembe (2009) A nép ellenségei - Családom regénye (2010) Halál Jeruzsálemben (2011) Wallenberg - Stockholm 1912, Moszkva? 1947? (2012) Párizs - Szerelmeim története (

368 oldal

3490 Ft